|
Szentbékálla a Káli-medence ékköve, a
medence északi, a Boncsos tető, a fekete hegy, Sátorma-hegy által körbefont
térségét foglalja el.
A település-elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma, sok természeti
látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, ahol évente
mintegy 2000 órányit süt a nap. A viszonylag kis terjedésű határ körben erdős,
dombos, csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras.
A falu nevének első fele attól a Szent Benedektől származik, akinek szerzetes
fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért, s amelynek
első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
A római katolikus templom XVIII. Századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri
püspök által foglalkoztatott Felner Jakab építész tervei alapján történt. A kora
középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli
népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható.
A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az I. és
II. világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
Szentbékálla közvetlen szomszédságában található a Velétei palotarom, amely
gótikus /XI.-XII.sz./ műemlék, és a Töttöskáli templomorom, amely román
stílusban /XIII.sz./ épült.
A faluban járva megfigyelhetők a régi házakon a népi építészeti hagyományok,
amelyek közül néhány műemlék. Az 1825-ben épült műemlék Istvándi-ház képviseli a
népi építészeti stílust.
A felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház országos jelentőségű
műemléke a Birkás pince és lakóház. 1763-ban Felner Jakab tervezte, eredetileg a
Seller család tulajdona volt.
Ma már romos, az egykori strandfürdő, amelyet 1935-ben építtetett Borbély Gáspár
helyi lakos. A hegyi forrásvízre alapozott fürdő 1960-ig működött.
 A falu határában nyugatra fekszik a híres Kőtenger. Valaha az itteni intenzív
vulkánikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza
homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább
formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások
betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó
kedvében gigászi kődarabokat hajigált.
A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes
itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később
ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos
kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolcai-medence tanú
hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytető tavaira is.
Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy
krátertavak.
 Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg
jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések
voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak
sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó,
Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékálla
felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a
tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz, bővizű forrásként jut
a felszínre, ez az Öreghegyi forrás, vagy kút. |
